Az egész a főzőcskével kezdődött.
Mivel a világ konyháit bemutató, sokszor egyszerűen show jellegű műsorok már a Föld felszínének minden lehetséges pontjára eljutottak, a producerek új lehetőségeket kerestek. Eleinte beérték a bolygó félreesőbb pontjaival: mélytengeri állatok mélyen átsütve a Mariana-árokban, marinírozott viharsirály a tornádó szemében…
Mikor már ezek is lecsengtek, továbbmentek, hiszen két dolog kell a népnek, kenyér és cirkusz. S ők mindkettőt megadták. A következő szériákban készült naphal a Holdon, tengeri csillag plazmakörettel a Napon. Az egyetlen probléma ezekkel az új szériákkal a stábok túl gyakori cserélődése azok elhalálozása okán. Természetesen az volt a döntő indok, hogy nem volt aki visszahozza a maradék felszerelést. Márpedig az ugye pénzbe kerül, s a Föld a maga 15 milliárd lelkével nem volt elég népes, hogy az újra és újra beszerzett eszközöket kitermelje. Itt a producerek válaszút elé kerültek. Olcsóbb megoldást keresnek, vagy nagyobb közönséget. A régi félelmet, miszerint a visszalépés egyenlő a halállal, nem merték vállalni.
A tudósokat sokféleképpen próbálták a múltban ösztönözni, hogy hathatós eredményeket érjenek el a kapcsolatfelvételben, mégis a producerek találták meg a szívükhöz vezető utat. Önálló műsoridőt kínáltak annak, aki először megtalálja a módját a tv adás intergalaktikus sugárzásának. S lám, pár hét alatt már ment is ki az adás az univerzum értelmes lényeinek. Ezzel egy új bőség köszöntött be a kereskedelmi csatornáknál. A nézők szó szerint zabálták az új szériákat, mivel kifejlesztették mellé a teleport tv-t, amin azonnal meg is lehetett rendelni az épp készülő ételek félkész, dehidratált, csomagolt, vagy épp kész, szervírozott változatát (ez volt a sikeresebb, mivel senki sem akart az adás alatt kimenni a konyhába). S a nézők végérvényesen odaszegeződtek a képernyők elé. Eleinte az érdeklődés miatt, később mivel már nem bírtak felállni a krónikus elhízástól.
A producerek pedig nagyon boldogok voltak, s már a következő célközönséget keresték. A másvilággal kacérkodtak, csak nem tudták melyik irányba induljanak, hol várható magasabb profit. Végül, áttekintve a történelmet, az alvilág felé vették az irányt, mert ott több lelket, s könnyebb prédát gyanítottak…
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.